“we” however is a problematic one here

Kiküldtem pár hete a meghívókat a 2. Groszmann LIli napra. Megjelent pár újabb sajtóanyag a 24-i sétáról, a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke már visszajelzett, hogy nem vesznek részt az emlékezésen. Kikerült a Cserepfalu.hu-ra is a plakátunk.

Találtam egy érdekes angol nyelvű dolgozatot a hazai “nem emlékezésről”.

A címe:

“Hungary 70”: Non-remembering the Holocaust in Hungary

Így kezdődik a mi részünk:

The third context is Cserépfalu, which is a small village in the Northern Eastern Part of Hungary with around a thousand inhabitants.

Klasszul beszámol a szerző a kutatásunkról és a tavalyi emléksétáról, viszont a végén kifogásolja a többes számban megírt gondolatunkat:

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk.

The plural first person, “we” however is a problematic one here, as the community of remembrance is questioned. Who can demand a community to remember if they are not willing to do so and it is against their interests?

Ha egy közösség nem hajlandó emlékezni, akkor mi van? Egy másik témában is a királyi többesről beszélgettem kutatótársammal, majd ezzel is folytatjuk.

Készítettem egy képernyőfotót a cikkről:

kepernyofoto_angol_cikk_peto_andrea_groszmann.png

Péter
darvastoth@gmail.com
No Comments

Post a Comment