Cserépfalui zsidó temető

Pár hónapja mentem egy nagyon rövid kört a régi temetőben. Kerestem a zsidó síremlékeket. Nyomokat. Köveket. Nem találtam semmit, azaz találtam pár követ virágok helyett, de nem zsidó sírokon.

 

A mezőkövesdi temetőt jól ismerjük, a bogácsi sírokról is ott a nyom a temető végén pár töredék formában, de cserépiről eddig semmi.

 

116784035_bogacs.jpg

Izraelita temetők: Bogács

 

Múlt héten a református gyülekezet nagytakarításba kezdett az “ócskatemetőben” és több héber feliratos síremlék is megmutatta magát Cserépfaluban.

 

ocskatemeto_groszmann.jpg

Ócskatemető. Fotó: Cserépi Magazin

 

Szabó Tünde Judit, miskolci néprajzos szociológus a mezőkövesdi zsidó temetőben tartott tavaly a Kulturális Örökség Napján egy vezetést, Őt kérdezgettem a Facebookon. Csetben.

 

SZTJ: Jó lenne tudni, hogy Cserépfalu hová tartozott hitközségileg, azaz melyik nagyobb kehilához (egyházközséghez). Ugyanis, itt gyűjtötték és őrizték az egyházi és ezáltal egyértelműen hiteles “anyakönyveket”, így a halottas dokumentumokat is (pl.: halotti anyakönyvek, temetés körülményeit stb.). Illetve, ha szerencsések vagytok, akkor a helyi elbeszélések alapján lehet még sokat megtudni ez ügyben. Egy ember legalább, mindig van, aki emlékszik. Természetesen, kellő fenntartással kell a visszaemlékezők hitelességét kezelni, de „zsidó-ügyben” nem csalatkoznak a mesélők, pontosak az információk. Mivel találtál a helyi köztemetőben héber betűs sírt, ez arra utal, hogy vegyesen temetkeztek. Itt is meg volt az elkülönülés (szeglet, temetőcsücske, hátsó része a sírkertnek stb.), de békésen megfértek egymás mellett. Megpróbálok kicsit saját anyagaimból utána nézni.

 

TP: Mezőkövesdihez tartoztak

 

SZTJ: Igen, a kövesdi gettóba gyűjtötték őket 44-ben, ezért is, meg persze a centralizáció miatt. Azt is látom, hogy kevéske lélekszámmal voltak jelen a 40-es évekre, ezért kizártnak tartom, hogy ezért a (bocs!) de pár emberért létesítettek volna külön temetőt. A temetőrészt meg kell vásárolni a zsidó hitközségnek minden esetben, és ezt egy kis lélekszámú hitközség ritkán tudta kivitelezni.

 

TP: De a 19 század elejétől száznál is többen éltek itt.

 

SZTJ: Tehát, bizonyára a közös temetőbe temetkeztek, illetve bevett szokás volt, hogy a módosabbak, nagyobb településre vitették be halottaikat eltemetni (pl. Mezőkövesd). Biztos vagyok abban is, hogy ott is találnál cserépit. Sajnos a II. világháború kitörése után, és az erősödő antiszemitizmus jelenségei után, nagyon sokan áttelepültek a nagyobb városokba, úgymond, hátha ott nagyobb védelmet kaphatnak. Korábban is volt erre már példa (átköltözések), mert a gazdaság fellendülése a „békeidőben” nagyobb lehetőségekkel kecsegtettek a nagyobb településeken. Óriási vándorlás volt ez, ezért elmondható, hogy 1943-44-re alig találni kisebb falvakban zsidó lélekszámot. Csak a nagyon szegény-zsidók nem tudtak máshol új életet kezdeni. A sírköveket sajnos elhordták a helyi lakosok, szépen lassan, és elkoptak, az csak szerencse, ha hírmondójuk maradt.

 

TP: Miért hordták el?

 

SZJT: Kövesd környékén nagyon sok településen láttam ilyet (Poroszló, Egerlövő, Szentistván stb….) Beépítették őket egész egyszerűen, a házak építkezésénél jól jöttek. Még legenda is szól arról, hogy éjjel visszajártak a kövek gazdái riogatni ilyenkor a „kölcsönvevőt”.

 

TP: Odamentek és elvitték a régi sírköveket?

 

SZJT: Ez valóban igaz, megmagyarázhatatlan, és lehet, hogy bujtatott antiszemitizmusra is utal, mert nem tisztelték a zsidó sírköveket (úgysem jön hozzájuk senki – gondolhatták ezt is), de sajna nagyon-nagyon sok megmunkált sírkövet hasznosítottak másodlagosként. Még köszörűkövet is láttam héber feliratos sírkőből.

 

TP: Durva.

 

SZJT: Nem volt vele munka: kihúzták, és már vihették is (nagyon jó lépcső lett belőlük :(

 

TP: Köszönöm

 

SZJT: Legfőbb gond az, hogy igazából senkit nem érdekel helyi szinten (tisztelet a kivételnek!), hogy mennyi tűnt el és mi lesz a megmaradókkal…..

 

TP: Minket igen

 

SZJT: Hála, hogy vagyunk egy páran… főleg itt, Észak-Magyarországon nagy feladat ez, de a legszebb! A legnagyobb cedaka (önkéntesség, adomány), ha olyanon segítesz, aki már nem tudja viszonozni!

 

Ennyit cseteltünk elsőre. Istvánnal megbeszéltük ezt is, és arra jutottunk hogy a cserépi temetőrészt megóvjuk. El fogjuk keríteni azt a részt ahová a cserépiek temetkeztek.

 

Át is adom a szót Istvánnak:

 

A temetőről. A kor szokásainak megfelelően a temetőt 99%, hogy itt is megvásárolták a cserépiek. A cserépiek két hitközséghez is tartoztak, egy ideig Ábrányhoz, majd Kövesdhez, hiszen Mezőkövesd is csak fiókhitközsége volt a kiválásig az ábrányinak. Többekkel beszéltem, élő temető, hiszen a kövek nincsenek befordítva a sírokba, mivel zsidó temető, és élő is, így elvileg nem is az önkormányzaté, hanem az utód hitközségé.

 

István megkérdezett egy  ortodox temetőkben is jártas embert. Csak röviden, mert erről lesz majd nagyobb anyagunk:

 

  • Ábrány és Kövesd is ortodox volt.
  • A kor szokásjoga és a vallási előírások szerint az első dolog a temető megvétele volt.
  • Itt az 1800-as évekről beszélünk, mivel a zsidók megjelenése Cserépben is ebbe a korba esett, és viszonylag nagyszámú közösség volt, szinte esélytelen a közös temető, közös temetkezés.
  • Vissza kell utalnom a zsidó vallásjogra és a kor szigorú vallásos életvitelére, kizárhatjuk, hogy közösen temetkeztek, meg kell keresni majd a kerítés alapjait….

 

Vallásjogilag körbe kell keríteni, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől. Nem tudom mekkora részről beszélünk, eddig 47ezer pénzt dobtunk össze erre a célra, esetleg vasárnap gyűjthetünk hozzá, és akkor a nyáron megcsináljuk.

 

Készült egy kreatív is. Mutatjuk a különleges henger alakú cserépi emléket.

 

tervezet.jpg

 

A kutatás történetében először pénzt gyűjtünk. Már van 57.000 Forintunk. Lesz majd bankszámlaszám és Paypal kontó is. Mindent nyilvánosan teszünk, ahogy eddig is. Követhető lesz. Mit, hová, mennyi, mire és hogyan.

Péter
darvastoth@gmail.com
5 Comments
  • Heéger Zsófi
    Válasz

    Családkutatásaink során mi is találkoztunk olyannal, hogy a zsidó temető a katolikus temető közvetlen szomszédságában volt, gyakorlatilag egy kis kerítés választotta el a kettőt (pl Bihartordán). Lehet, hogy itt is volt eredetileg kerítés. Azt én sem hiszem, hogy vegyesen temetkeztek volna, de olyat láttam már, hogy egymás mellé, mégis külön temetőbe.

    2016-06-18 at 09:18
    • István
      Válasz

      Már kiderült, mint a temető térképén is látszik, hogy külön helyrajzi számon szerepelt. A tulajdonost még nem sikerült felkutatnunk, de esélyes, hogy a helyi hitközség tulajdona volt a temető.

      2016-06-18 at 12:41
  • Heéger Zsófi
    Válasz

    Bocsánat, össze-vissza olvasom a blogot, és nagy ámulatomban össze-vissza kommentelgetek is, de most már leállítom magam. Fantasztikus ez a kutatás, le a kalappal! Bárcsak több ilyen kezdeményezés lenne, és bárcsak nagyobb lenne az érdeklődés.

    2016-06-18 at 13:23
  • István
    Válasz

    Van pár ilyen kezdeményezés. Oblath Andrisék csinálták pár éve nagy elánnal. De a honlapjuk egy ideje csendes üzemmódban működik. Van egy amerikai alapítvány is, ami elég sok temetőt megmentett az enyészettől. Ez jelenleg is működik.

    2016-06-18 at 15:21

Post a Comment