Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma

Menjünk vissza pár évvel, majdnem pontosan száz évvel ezelőtti időkbe. Milyen könyv lehet, mely a poszt címét adja? Egy kolléga kért segítséget soproni kutatási területről, ha már megnéztem a kötetet, akkor még jobban megnéztem.

Az aranyalbum díszes oldalai az első világháború magyar zsidó hőseit örökítették meg. Azokat az embereket, akik a magyar egyenjogúsítás nyomán büszkén vették magukra a Hon védelmének egyenruháját, s „igaz magyar zsidó szívvel” mentek a harctérre megvédeni a hazát.

Mi lett később a háború zsidó hőseivel? Például Schwarcz Bernát hatszorosan kitüntetett tűzmestert behívták munkaszolgálatba, s 1944. december 27-én a saját kezével ásott sírba lőtték a magyar hadsereg keretlegényei.

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

1940-ben adták ki először a könyvet.

aranyalbum01_groszmann.jpg

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Borító – Országos Széchényi Könyvtár

A harmincas évek végén páran azt gondolták, hogy ha felsorolják egy albumba az első világháborúban katonáskodott zsidókat, az majd enyhíti vagy tompítja a gyűlöletet, az egyre fokozódó antiszemitizmust és az összes többi negatív felhangot, mellyel a zsidókat illették. És ami a holokauszthoz vezetett. 1940-ben már túl vagyunk a sokadik zsidótörvényen. 1940-ben megjelent az első kiadás, majd 41-ben 42-ben és még 43-ban is jöttek a bővített kiadások.

A zsidó magyar hadviseltek nevének összegyűjtése már 1921-ben megkezdődött, s  gyűjtemény akkori célja: „Hogy tudjuk, kik azok, akiknek a nevét meg kell örökíteni, márványtáblára vésni, aranykönyvbe írni”. Az album különböző vezető politikusok nyilatkozataival kezdődik a zsidó katonákról, melyek közül itt Károly király trónörökös szavait idézzük: „A zsidó lakosság igen hazafias. – Mi ezt neki sohasem fogjuk elfelejteni”

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

Így néz ki ez a részlet a könyvben:

aranyalbum03_groszmann.jpgMagyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Persze, hogy megnéztük mi volt kutatásunk területén.

106 nevet találtunk a Mezőkövesd körzetének zsidó hadviseltjeit tartalmazó listán. 10 hősi halott köztük. Kifotóztam.

Sok ismerős nevet találtunk, ott van Groszmann Miklós is, de a cserépi Miklós ekkor még tizenéves volt. A kövesdi Miklós 1893-ban született és az első világháborús katonáskodás után 30 évvel megölték. A holokauszt áldozata.

A kötet életrajzi részeket is tartalmaz, benne nyolc mezőkövesdi kitüntetettel. A kitüntetések típusai: O2, Ob., Károly cs-k. seb. érem, M. H. e.é., Sign. L.

  • Berényi József terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 13. h. gy.-e.-hez, 1918 decemberében szerelt le. Orosz és román harctéren volt, medencecsontlövést kapott. Rangja: e.e hadnagy.
  • Braun Andor cégvezető. 1916-ban kezdte a szolgálatot és 1920-ban szerelt le. Orosz, olasz és cseh harctéren harcolt. Két lába gránáttól megsérült, tüdőlövéssel került cseh fogságba. 50%-os hadirokkant lett. Rangja: e.e. főhadnagy.
  • Dégen Zsigmond cukrász. 1914 és 1918 között volt katona. Román és olasz harctéren harcolt, olasz fogságba esett. Őrvezető volt.
  • Friedmann Miklós 1915-től 1919-ig harcolt a 39. sz. gyalogezredben. Olasz harctéren lőtték meg. Őrvezető volt.
  • Glück Imre vendéglős. 1914-ben vonult be a 65. sz. gyalogezredbe és 1918-ig harcolt, az orosz harctéren gáránátlégnyomást kapott. Szakaszvezető
  • Jordán Géza molnár. 1915-1918. Albán és román harctéren harcolt 33%-os rokkant lett. Őrvezető volt.
  • Dr. Kiss Samu ügyvéd. 1914-1918. Pályaudvarparancsnok volt, e.e főhadnagy.
  • Schwartz István terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 27. tábori tarackezredhez, 1918 végén szerelt le, az olasz harctéren szolgált. E.e. zászlós volt.

aranyalbum06_groszmann.jpgMagyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Berényi Józsefet (1894) Auschwitzban ölték meg 1944-ben, Braun Andor (1898), Dégen Zsigmond (1894), Friedmann Miklós (1896) Kiss Samu (1877) szintén rajta van a holokauszt áldozatainak listáján, Schwartz István (1897) a miskolci gettóban hunyt el.

Nemrég újra kiadták reprintben az albumot:

Hogy ne felejtsünk soha.

Péter
darvastoth@gmail.com
No Comments

Post a Comment