Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1861-ben

Kutatói adatrögzítéssel kezdem a posztot.

Hol? Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri kutatóterem
Mikor? 2016. március 5. 13 órától 14 óráig.
Mit? A Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület. Izraelita egyház. Születési, házassági és halotti anyakönyvek.

Mielőtt belefognék a cirka egyórás kutatás beszámolójába, tisztázzuk, hogy mi is az az anyakönyv és miért anyakönyv.

Tanult barátom szerint az anyakönyv:

“az eleje meg a vége mindennek”

A kereszténység kezdetén a halottakat egyházi rendezvényeken jelentették be, már a 13. századból maradtak fenn különböző halotti jegyzékek. A 16. századtól kezdték a házasságokat anyakönyvezni, majd a 17. századtól a halotti anyakönyvezést is elrendelték, először latin nyelven. Egyházi szabályozás működött mindenfelé. A 18. század végén a zsidó anyakönyvezést a helyhez legközelebbi rabbi vezette. Először német nyelvű anyakönyvek voltak, ismert héber nyelven jegyzett anyakönyv és persze magyarul is vezették. Sok az átfedés ugyanozokon a településeken, mert maguknak választottak családneveket. Az anyakönyvek dátumok szerint vezetett felsorolásszerű listák voltak.

1840-ben törvényileg kötelezték a zsidókat az anyakönyvezésre. Ebben az évben jelent meg a magyar nyelv használatáról szóló törvénycikk is.

Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek;
OLVASS tovább: a 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Nem sikerült a gyakorlatban klasszul megoldani. Jött 1851, amikor a hitközségek elnevezést kaptak a közösségek. Ekkortól szabályozták az anyakönyvek vezetését. Az elején németül, majd 1863-tól bármilyen nyelven lehetett vezetni a könyveket.
Még egy fontos dátum: 1894. Ekkor hoztak törvényt a polgári anyakönyvezésről Magyarországon.

1895 október elsejétől az anyakönyveket a területileg illetékes községekben, városokban vezették. A cserépi anyakönyv Cserépfaluban van. Már többször kutatunk a hivatalban.

Az 1895-től polgári anyakönyvekben találhatjuk meg a releváns adatokat.

Az 1851-1895 közötti anyakönyvek másolatai a Zsidó Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak. Két példányban vezették az anyakönyveket, melyek nagy része odaveszett. A hatvanas években a mormonok a fennmaradt anyakönyveket mikrofilmre vitték. Ez volt a mormon akció.

a Genealógiai Társaság nagyteljesítményű korszerű mikrofilmfelvevő berendezést bocsát az Országos Levéltár fotólaboratóriuma rendelkezésére, melynek ellenértékeként, majd pedig költségtérítés fejében a Levéltári Osztály mikrofilmfelvételeket készíttet genealógiai tárgyú levéltári jellegű iratanyagról.
OLVASS tovább: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején

Az információk begyűjtéséhez Toronyi Zsuzsanna előadását is használtam. Mutatok még két képet. Az egyiken fennmaradt anyakönyveket látunk, a másodikon az 1944-ben feldúlt szegedi hitközségi irodát.

Azt tudjuk, hogy a Cserépfalu-környéki zsidók a felsőábrányi anyakönyvi kerülethez tartoztak.
Mely községek ezek?

Alsóábrány
Bogács
Cserépfalu
Cserépváralja
Geszt
Kács
Kispüspöki
Mezőkeresztes
Noszvaj
Sály
Tard
Tiszadaróc
Vatta
Zsérc

Az A3422-es jelzetű mikrofilm az a mikrofilm, melyek a felsőábrányi hitközség anyakönyveit tartalmazzák.

Menjünk vissza március 5-re, a Hess András téri kutatóterembe.

A mikrofilmeket már digitalizálták. A kutatóteremben csak le kell ülni egy számítógéphez és a jelzet alapján máris lehet kutatni a digitalizált anyakönyveket. Az anyakönyvek két oldala egy darab felvétel.

Azt gondoltam, hogy egyszerű dolgom lesz, egyből jönnek elém a környékbéli adatok, de nem így történt. Elkezdtem nézegetni, lelkesen nagyítottam, lapoztam, de állandóan csak az volt kiírva születési helynek, hogy: Csaba. Biztos jó helyen járok? Újra megnéztem a jelzetet és megint az A3422-est dobta ki a gép. Mégis a hejőcsabai halotti könyvek jöttek szépen sorban. Majd belekattintottam a hatszázvalahány felvételt tartalmazó listába. Kb. ötven oldallal arrébb az egyik felvételen megláttam Czukker Márton saktert.

Születési hely: Cserépfalu!

Megvan.

Az anyakönyvi listán időpont szerint növekvő listán, soronként olvastam a neveket. Apja, anyja, bába, metsző és koma neve oszlopokat láttam. A halál oszlopában is voltak néha bejegyzések.
Elkezdtem vadul jegyzetelni mert 15 perc múlva már zárt a levéltár.

A kutatói munkában nagyon fontos a jegyzetelés. Na ez nem sikerült múlt szombaton. Ilyen lett a jegyzetfüzetem:

mobil_screen20160305_groszmann

Ezen még dolgozni kell. Ez elméletileg és gyakorlatilag és még azon túl is használhatatlan.

Felírtam, hogy a születési anyakönyv másolati példányáról lett mikrofilmezve.  Az 1888-as adatokkal kezdtem. Spernáth Géza és Schwartz Teréz születési bejegyzését néztem meg, majd visszalapoztam 1878-ig, ott Czukker Márton gyermekéről szóló adatot próbáltam kijegyzetelni. Márton komája volt Ungerleider Márton. Az Ungerleiderek István felmenői Bükkzsércről? Az 1889-es sorokban láttam Spernáth Piroskát aki, június 22-én született és július 3-án halt meg.

Az anyakönyvben születésik, házasságik és a halotti listák követik egymást de nem egy hitközségen belül lettek mikrofilmre víve, hanem összevissza.

Aztán tovább kattintottam. 5 perccel a levéltár zárása előtt megtaláltam a felsőábrányi halotti anyakönyvet, benne először Stern Farkast. 1861. június 23-án halt meg, nyavalyatörés a halál oka.

A lényeg: Cserépfaluban halt meg és Cserépfaluban is temették el! A cserépi zsidó temetőben!

Így néz ki halotti anyakönyvi kivonat jobb oldala. Tserép Cserép?

nyavalyatores_stern_farkas_groszmann

A levéltárban fotójeggyel fotózhattam volna, de anyakönyveket nem lehet lekattintani. Tilos. Miért?

A hosszabbításban az 1858-ban meghalt Deutsch Heniről szóló bejegyzést is megtaláltam. Ő az első, akit Cserépfaluban temettek el a zsidó temetőben. Persze ez a mondat csak úgy helyes, ha hozzátesszük: az 1851-től vezetett adatok alapján.

14 óra tíz perc körül már harmadszorra kértek meg a levéltárban, hogy távozzak.

Távoztam.

Mi jön most?

A: Rengeteg időt bent kell tölteni a kutatóteremben a jövőben. Munka mellett ez lehetetlen.

B: A születési, házassági, és halotti anyakönyvi listák releváns részeinek felvételeit másolatban ki kell kérnünk. Ezután a blog négy fala között kutathatunk. Éjjel, hajnalban és vasárnap.

Van azonban egy bukkanó a levéltár szép várbéli kutatótermében. A felvételek darabja 635 forint. Drága. Fénymásolatban is tudnak szolgáltatni, de csak korlátozott számban. Az ára 100 forint per darab. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a fénymásolás miért olcsóbb mint egy ftp megosztás.

Aztán elengedtem a gondolataim és a Moszkva tér felé leballagtam a várból.

Péter
darvastoth@gmail.com
1 Comment
  • Heéger Zsófi
    Válasz

    A MILEV-ben sokkal kellemesebb kutatni, és ha jól emlékszem, fotózni is lehet (én legalábbis fotóztam :-) ). Munka mellett persze lehetetlenség, én egy-egy nap szabit kivettem eddig.

    2016-06-18 at 13:03

Post a Comment