hanukia

Gyorstalpaló #1

Sokan olvassák a bejegyzéseinket, olyanok is, akik valamiféle misztikumként tekintenek a zsidó szokásokra, ünnepekre. Nekik segítünk kicsit mostantól kezdve azzal, hogy időről időre kitérünk egy éppen aktuális ünnepre.

HANUKAH – חנוכה

A hanuka - felszentelés, a fények ünnepe, a zsidóság egyik legfontosabb ünnepe. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapul (ilyen még például purim is), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében.

hanukia

A szentély újjáavatásának ünnepe

Amikor felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban — így szól a talmudi történet — csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. Érdekes, hogy a Talmudban csupán ez az egyetlen történet szerepel a hanukával kapcsolatban. Ezután arról olvasunk csupán, hogyan gyújtsuk meg a hanukai lámpást és hol helyezzük el azt. Egyszóval, a politikai emlékezés helyébe a vallásos gondolkodás, az isteni csoda emléke lépett.

A GYERTYATARTÓ

A hanukai lámpást, a Talmud előírása szerint, a lakás ajtajának baloldalában kellett elhelyezni. (Szemközt a mezúzával, az ajtófélfára szögezett imaszöveggel.) Az ünnep fénye ekkor még kifelé irányult, mindenki magáénak érezte azt, lángját terjeszteni kívánta.

 

A hanukijának, azaz a hanukai gyertyatartónak (amely nem tévesztendő össze a menórával) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen – egy „szolga” (sámás vagy sámesz). A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Mivel a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)

 

A sötét középkorban a hanuka lángjait már csak a szoba belsejében helyezték el, a lámpás az ajtóból vagy az ablakból az asztalra került. A fények meghittsége azonban mindvégig megmaradt: a fénylő gyertyákat körülülte a család, együtt énekeltek, együtt játszottak a gyerekekkel, az asszonyok még a házi munkát és félbehagyták, mert a hagyomány szerint hajdan a makkabeus szabadságharc idején a nők és a gyermekek is segítették a hősök küzdelmét. A szétszóratásban, a galutban ilyenkor a legidősebb családtag otthonában egybegyűlt az egész nagycsalád, ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, az összetartozásról szeretetük ezernyi apró jelével tanúságot téve.

 

Az ünnep mindég késő ősszel, vagy kora télen van, november és december végei között. Évről évre változik a dátum, ugyanis a zsidó, ősi kalendárium a nap és a hold ciklusait követi. A dátum mindig ugyanaz, csak a világi kalendáriumban változik.

 

  • Hanukakor szabad dolgozni.
  • A Talmud előírása szerint a Hanukiát a lakás ajtajának baloldalán kellett elhelyezni. Az ünnep fénye ekkor még kifelé irányult, mindenki megáénak érezte azt, és lángját terjeszteni kívánta, majd a sötét középkorban a hanuka lángjait már csak a a szoba belsejében helyezték el, az ablakból az asztalra került.
  • A hanukai menóra nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a “szolgalángnak”, amellyel napnyugta után meggyújtjuk a lángokat: ezt samesznak hívják. A gyújtás után – égve – visszatesszük a helyére.
  • Az égő “szolgagyertyát” kézben tartva a két áldást mondjuk. Az első estén egy harmadik áldást is mondunk, a Sehechejánut.
  • Az első estén egy lángot gyújtunk, azután minden este eggyel többet, míg a nyolcadikon az összes láng nem ég. Az új gyertyát mindig balról tesszük hozzá a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással.
  • A hanukia lángját nem szabad gyakorlati célra – olvasásra, világításra, cigarettagyújtásra stb. – használni. Szükség esetén a samesz lángját használhatjuk.
  • A hanukiát az ablak közelében kell meggyújtani, hogy kívülről látni lehessen, ezáltal nyilvánosan hirdesse Hanuka csodáját.
  • Szép dolog, ha a család minden tagjának van saját hanukiája, és mindenki gyújt hanukai fényt.
  • Szokás a gyerekeknek pénzt – hanukageltet – és ajándékokat adni.
  • Pénteken este a hanukia lángját a szombati gyertyáknál előbb kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Szombaton este a Hávdala után gyújthatunk lángot a hanukiában.
  • Az istentisztelet rendjébe Hanuka hetében beiktatjuk a Hálélt, valamint az Ál Hániszim hálaimát, amelyet a győzelmek és csodák emlékére mondunk. Ez utóbbit csatoljuk az étkezés utáni hálaimához is.

ÁLDÁSOK AMIKET GYERTYAGYÚJTÁSKOR MONDUK

A következő áldást csak az első estén mondjuk (vagy amelyik napon először gyújtunk Hanuka-gyertyát).

 

Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám sehehjánu vekimánu vehigiánu lázmán háze.

Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ királya, aki életben tartott bennünket, és megadta megérnünk ezt a mostani időt.

 

 

Együtt éneklik:

 

 

1.

Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, áser kidsánu bemicvotáv vecivánu, lehádlik nér sel hánuka.

Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta a hanukai gyertya meggyújtását.

 

 

2.

Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze.

Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ királya, aki csodákat tett őseinkkel akkoriban, és a mai napon is

 

István
balazsistvan72@gmail.com
2 Comments
  • Székely Sándor
    Válasz

    Kösz az infót. Ez tényleg jól össze van gyűjtve. :-)

    2016-11-29 at 18:43

Post a Comment