LIpstadt-borító

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

Azért április 16-át választotta a 2000-es kormány, mert 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján a gettósítás. Cserépfaluba majd csak május végére ért el a borzalom.

Ma, 2018-ban ugyanaz a személy irányítja az országot, aki akkor aláírta az emléknapot. Épp most nyert meg a pártja 2/3-dal egy választást, a kampányának egyetlene üzenete: az idegenek gyűlölete volt. Az aljas undorító kampányában egy magyar zsidó ember fotóját nyomtatta ki többtízezer példányban és vele riogatta a választóit.

Bemásoltam, hogy mi történt még ezen a napon. Nagyon sok minden. Túl sok. via Csillagosházak


Pészah utolsó napján megkezdődött a gettósítás Kárpátalján. Eközben az „egyedi akciók” keretében letartóztatott zsidók száma 7.289 főre emelkedett.


A csendőrök összegyűjtötték Abaújszántó zsidó közösségét, majd a következő napokban a kassai gettóba szállították őket az Abaújszántói járás többi zsidó közösségével együtt.


Alsóbaskóc, Alsóhunkóc, Alsónémeti, Alsóribnice (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Benatina, Bező, Felsőnémeti, Felsőribnice, Hornya, Huszák, Jenke, Jeszenő, Jeszenőremete, Karcsava, Kereszt, Kisosztró, Kolibábóc, Konyus, Koromlya, Lekárd, Mokra, Orehova, Ördögporuba, Porosztó, Prikopa, Remetevasgyár, Sárospolyánka, Sárosremete, Szenteske, Székó, Tasolya, Tibaváralja, Törökruszkóc, Ungpinkóc, Zahar, valamint a Szobránci járás több településének zsidó lakosságát a szobránci zsinagógában gyűjtötték össze a csendőrök. Kora hajnalban a helyieket is a zsinagógába és a környező épületekbe terelték.


A csendőrök összegyűjtötték Alsóhidegpatak zsidó közösségét, és az izai, más visszaemlékezések szerint egyből a huszti, gettóba vitték őket.


Az alsókalocsai zsidókat Felsőkalocsára vitték, ahonnan egy hét múlva a szeklencei gettóba szállították őket tovább. (MHFE I 643.)


Összegyűjtötték Alsórónán a helyi zsidó közösség tagjait, majd az aknaszlatinai gettóba szállították őket. (MHFE I 645.)


A bárdfalvai zsidókat hazaengedték, és a családfőket tették felelőssé azoknak az előkerüléséért, akik az előző napi gyülekezéskor nem voltak jelen. (MHFE I 648.)


Bercsényifalva, Drugetháza, Kispásztély, Kisturica, Nagyturica, Ószemere, Poroskő, Turjabisztra, Turjapaszika, Turjapolena, Turjaremete, Újkemence, Újszemere, Vorocsó, Vulsinka zsidó lakosságát a járásközpontba, Perecsenyre gyűjtötték, majd onnan Ungvárra, a Moskovits téglagyár területén lévő gettóba vitték. A perecsenyi zsidókat, és valószínűleg a településre vitteket is, a zsinagógában gyűjtötték össze. (MHFE II 1196., 1201., 1210., 1211., 1222., 1225., 1227., 1237., 1238., 1244., 1245., 1247.)


Összegyűjtötték és a mátészalkai gettóba vitték Brusztura megmaradt zsidó lakosságát. (MHFE I 653.)


Megkezdődött a bustyaházi zsidók összegyűjtése. A több napig tartó akció során a nagyzsinagógába gyűjtötték őket, ahol mindenkit megkínoztak és átkutattak. Ezek után egy részüket az aknaszlatinai, nagyobb részüket pedig a mátészalkai gettóba vitték. (MHFE I 655.)


Csengeren a csendőrök kiüríttették a zsinagógát, a zsidó fiatalokkal szétszedették és a várakozó szekerekre rakatták a berendezési tárgyakat. Miután megtagadták a frigyláda megbecstelenítését, az egyik csendőr baltával verte szét a frigyszekrényt. Szintén ezen a napon kezdték meg a Csengeri járáshoz tartozó községek – Ura, Komlódtótfalu, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosbecs, Szamosdara, Tyukod (feltehetően) – zsidó lakosságának összegyűjtését a csengeri református középiskolában. A városból és a járásból elvittek a mátészalkai gettóba kerültek. (MHFE II 1004-1005., 1037., 1051-1052.)


Csengersima és Nagygéc zsidó lakosságát Komlódtótfalura vitték. Itt a helyiekkel együtt a református templomba gyűjtötték őket. (MHFE II 1005., 1013., 1016.)


A dolhai zsidókat a felekezeti iskolában gyűjtötték össze. Vesztegetéssel sikerült elérniük, hogy a települést flekktífusszal fertőzöttnek nyilvánítsák, amivel némi haladékot nyertek. (MHFE I 261-262.)


Eszeny zsidó lakosainak csomagjaikkal együtt a helyi iskolában kellett jelentkezniük, ahol minden értéktárgyuktól megfosztották őket. Este a csoportot Csapra vitték. (MHFE II 1201.)


Megkezdték Fancsika és a környékbeli települések zsidó lakosságának összegyűjtését. (MHFE II 1170.)


Feketeardó zsidó közösségét a helyi zsinagógába vitték, a leggazdagabbakat megkínozták. Nyolc napot voltak itt, majd Nagyszőlősre vitték őket. (MHFE II 1170.)


A felsőkalocsai zsidó közösség megmaradt tagjait a helyi iskolában gyűjtötték össze, néhány napig fogva tartották, kirabolták, majd a szeklencei gettóba vitték őket. (MHFE 662.)


A felsőrónai zsidókat a két helyi zsinagógában gyűjtötték össze, ahol körülbelül egy hétig tartották fogva őket. Itt kifosztották a közösség tagjait, majd az aknaszlatinai gettóba szállították őket. (MHFE I 663.)


Megkezdődött Gönc és a Gönci járás zsidó lakosságának a kassai téglagyár területén lévő gettóba való szállítása. (MHFE I 98.)


Ignéc zsidó lakosságát Munkácsra vitték. (MHFE I 264.)


Megkezdődött a gettósítás Izán. Egyes források szerint a helyi zsidókon kívül a Huszti járás egyes településeiről mintegy 5.000 főt gyűjtöttek ide, más források szerint az Alsóbisztrai, Bereznei, Felsőbisztrai, Herincsei, Kosolovói, Lisamezei, Majdankai, Podoloci és Vetélei járásokból mintegy 7.000 főt. A gettó a település központjában állt, a huszti zsidó tanács vezetése alatt, ugyanakkor saját zsidó tanácsa is volt. A tanács egyik tagját, Sichermann Lajost, aki szó emelt a nők állandó bántalmazása ellen, agyonlőtték. (MHFE I 678.)


Kaszómezőn (Kaszópolyánán) a csendőrök összegyűjtötték a helyi zsidókat, Nagybocskóig szekereken, majd vonaton Mátészalkára szállították őket. (MHFE I 681.)


Kiskirva zsidó közösségét a mátészalkai gettóba szállították. (MHFE I 683.)


Megkezdődött a helyi zsidó lakosság, illetve a Kisvárdai, Nyírbaktai és Tiszai járás zsidó közösségének a kisvárdai gettóba való szállítása. A gettó a Horthy Miklós út baloldalán kezdődött, a Deák Ferenc, a Petőfi, a Mátyás királyút bal oldalára, továbbá a Szent László utca egyes részeire terjedt ki, és magába foglalta a zsinagógát is. A zsidók közül „segédrendőröket” választottak, akiknek fehér karszalagja volt. Megalakult a helyi zsidó tanács, tagjai Burger Samu, Friedman Bernát, Katona Sándor, Kun Samu, Lefkovics Miksa, Lukács Ignác, Prerau Ignác, Steiner Mihály, Szőke Sándor és Szilágyi Lajos voltak. (MHFE II 954.)


Kőrösmező megmaradt zsidó lakosságát a helyi nagyzsinagógában gyűjtötték össze, ahonnan a mátészalkai gettóba vitték őket. (MHFE I 684.)


A krácsfalvai zsidó családok egy-egy tagját a deszei jegyzőhöz rendelték, ahol felolvasták előttük a gettósítási rendeletet, és, hogy Bárdfalvára kell menniük. (MHFE I 686.)


Misztice zsidó lakosságát szekéren a bilkei állomásig vitték, majd vonaton Beregszászra. Itt a zsinagógában helyezték el őket, és az ekkor még szabad beregszászi zsidóktól kaptak élelmet, és amire szükségük volt. Később ők is a Kont és Vály téglagyárba kerültek. (MHFE I 268-269.)


Nagybocskó zsidó lakosságát a nagyzsinagógában gyűjtötték össze, és három napig ott tartották. Ezalatt elrejtett értékek után kutatva vallatták őket, végül a mátészalkai gettóba szállították. (MHFE I 696.)


Rosenstein Árminnak, a nagydobronyi ortodox fiókhitközség gondnokának a Magyar Zsidók Központi Tanácsához e napon intézett levele: „Dobszó útján ma 6 órára közhírré tették, hogy korra és nemre való tekintet nélkül az összes hitsorsosokat Ungvárra szállítják. Így bepakolva várjuk a fejleményeket.” (MHFE II 1191.)


Kora hajnalban máshonnan odavezényelt csendőrök verték fel a nagykállói zsidókat, negyedórát adva, hogy összecsomagoljanak. Ékszereiket, értékeiket elvették, az ajtókat lepecsételték. A zsidó iskola udvarán, illetve az iskolával szembeni udvaron gyűjtötték össze őket. Egyeseket, név szerint hívva őket, a tanári szobában és az igazgatói irodában motozásnak vetettek alá. A gyerekeket, betegeket, gyermekes és idős asszonyokat szekereken, a többieket gyalog vitték a nyíregyházi gettóba. Az elszállítás három csoportban történt, az úton pedig a környező községek hasonló csoportjaival együtt haladtak. (MHFE II 962.)


A fábiánházai zsidókat keresztülvitték Nyírcsaholyon, ahol kidobolták, hogy a helybeli zsidóknak tilos elhagyniuk lakóházaikat, és nem érintkezhetnek többet a helyi keresztényekkel. A rendelkezés ellenére továbbra is tartották egymással a kapcsolatot. (MHFE II 1033.)


Ökörmező zsidó lakosságát a csendőrök az egyik helyi zsinagógában gyűjtötték össze. (MHFE I 700.)


Podhering zsidóságát a reggel folyamán a csendőrök a helyi sváb (Volksdeutsche) lakosok segédletével, összegyűjtötték, majd a munkácsi téglagyári gettóba vitték. (MHFE I 277.)


Megkezdték a rahói zsidó közösség összegyűjtését a helyi iskolában. Az akció nyolc napig tartott, a kilencediken a mátészalkai gettóba szállították őket. (MHFE I 705.)


Rákó zsidó lakosai egy órát kaptak, hogy összecsomagoljanak, majd szekereken, csendőri kísérettel a szomszédos Turjaremetére vitték őket. Itt a kaszárnyában szállásolták el őket, két nap múlva pedig, miután kifosztották őket, Ungvárra, a Moskovits téglagyár területén lévő gettóba szállítottak mindenkit. (MHFE II 1228.)


A csendőrök az egyik helyi iskolába kezdték gyűjteni Salánk zsidó lakosságát, majd két nap után Nagyszőlősre vitték őket. (MHFE II 1180.)


A főszolgabíró utasítására megkezdődött, majd néhány nap alatt befejeződött Szepsi és a Csereháti járás zsidó közösségeinek a járási székhely hitközségi épületeiben való koncentrálása. Innen a kassai téglagyári gettóba szállították őket. (MHFE I 107.)


Taracköz zsidó lakóit összegyűjtötték, majd a mátészalkai gettóba vitték. (MHFE I 714.)


Terebesfejérpatak (Trebusafejérpatak) zsidó lakosságát a zsinagógában gyűjtötték össze, majd vonaton a mátészalkai gettóba szállították. (MHFE I 717.)


Tiszabogdány zsidó lakosait a helyi zsinagógában gyűjtötték össze, elrejtett értékeik után kutatva vallatták, majd a mátészalkai gettóba vitték őket. (MHFE I 718.)


Megkezdték Tiszaújlak zsidóságának összegyűjtését. Néhány napig a helyi zsinagógában tartották fogva, majd Nagyszőlősre vitték őket. (MHFE II 1184.)


Tokajban kiplakátolták, hogy a zsidóság jelenjen meg a gyűjtőhelynek kinevezett zsinagógában és hitközségi épületben. (MHFE II 1390.)


Megkezdték Torna és a Tornai járás összegyűjtött zsidó lakosságának a kassai téglagyárban lévő gettóba szállítását. (MHFE I 108.)


Uglya zsidó lakosságát a zsinagógában gyűjtötték össze. (MHFE I 722.)


Megkezdték és a következő napokban végrehajtották Ung vármegye és az Ungi közigazgatási kirendeltség településeiről a zsidó lakosság beszállítását az Ungvár mellett lévő Moskovits téglagyárba. A részben palánkokkal körülvett, részben a mezőre nyíló – itt piros zászlóval jelölték, hogy meddig lehet menni – téglagyári gettót rendőrök és csendőrök őrizték, a belső rendre zsidó rendőrség felügyelt. Főleg a fiatalabb férfiakat és nőket rendszeresen munkára vitték ki. A téglagyári gettóba kerültek később az ungvári zsidók is, azonban egy részüket itt már nem tudták elhelyezni, ezért a Glück fatelepre kerültek. A gettóban a zsúfoltságon és az egészségtelen körülményeken kívül az elrejtett értékek után kutató csendőrök vallatásait és kínzásait is el kellett viselni. Ezen a napon gyűjtötték ide Abara, Alsódomonya, Alsószlatina, Andrasóc, Antalóc, Árok (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Bacsava, Bajánháza (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Baranya, Begengyátpásztély (egy család tífusz miatt később), Bés (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Botfalva, Budaháza (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók; ha igen, előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Cigányóc, Cirókaófalu, Csap, Császlóc, Csernoholova, Csicser (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Csontos, Deregnyő (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Dobóruszka (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Domosina, Dubróka, Felsődomonya, Felsőszlatina, Fenyvesvölgy, Gálocs (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Gerény, Hajasd, Harcos, Határhegy, Hegyfark, Hegyi (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Horlyó, Huszna, Iglinc, Inóc, Iske (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Kálnarosztoka, Kereknye, Ketergény, Kisberezna, Kisdobrony, Kisgejőc, Kisluboka, Kisráska (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Kisrát, Kistopolya, Kistölgyes, Klenova, Kolbaszó, Kolonica, Koncháza, Korláthelmec, Kosztovapásztély (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Köblér, Ladomér, Lehóc, Lubnya, Luh, Lyuta, Mátyóc (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Mészpest (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Minaj, Mokcsakerész (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Nagyberezna, Nagydobrony, Nagygejőc, Nagykapos, Nagyláz, Nagypolány, Nagyráska (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Nagyrát, Nagyszelmenc (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Nevicke, Novaszedlica, Nyárádkelecsény (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Orlyava, Oroszhrabóc, Oroszkomoróc, Oroszmocsár, Oroszpatak, Oroszvolova, Ókemence, Ósztuzsica (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Őrdarma, Palágykomoróc (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Palló (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Patkanyóc, Rahonca, Rosztokapásztély, Runyina, Sislóc, Smigóc, Sóslak, Szalóka, Szerednye, Szirénfalva (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Szmerekova (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Sztakcsinrosztoka, Sztricsava, Szürte, Takcsány, Tiba, Tiha, Tiszaágtelek, Tiszaásvány, Tiszasalamon, Ublya, Ulicskriva, Ungbukóc, Ungcsertész, Ungdaróc, Unghosszúmező, Unghuta (kérdéses, hogy ekkor éltek-e még itt zsidók), Ungmogyorós (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Ungszuha, Ungtarnóc, Utcás, Uzsok, Újsztuzsica, Vaján (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Vajkóc (előzetesen Nagykaposra gyűjtötték őket), Vajnatina, Valkaja, Verhovinabisztra, Veskóc, Viska, Zauszina, Zábrogy, Zemplénoroszi, Zuella zsidó közösségét. (MHFE II 1192., 1193., 1194., 1195., 1196., 1197-1198., 1199., 1200., 1201., 1202., 1203., 1204., 1205., 1206., 1207., 1208., 1209., 1210., 1211., 1212., 1213., 1214., 1215., 1216., 1218., 1219., 1220., 1221., 1222., 1223., 1224., 1225., 1226., 1228., 1229., 1230., 1231., 1232., 1233., 1234., 1235., 1236., 1237., 1238., 1239., 1240., 1242-1243., 1244., 1245., 1246., 1247., 1248.)


A Nyírtelekhez tartozó Varjúlapos nevű tanyán, a Dessewffy-uradalom majorságában zsidó gyűjtőtábort állítottak fel. A tábort a csendőrök és az SS különös szigorúsággal őrizte, a gettósítás megkezdésekor a megbízhatatlannak nyilvánított zsidókat ide gyűjtötték. A tábor saját SD- és csendőrnyomozó-részleggel rendelkezett. A táborban őrizetteket Auschwitz-Birkenauba deportálták. (MHFE II 936.)


Visóvölgy zsidó lakóit Petrovabisztrára vitték, és a helyi zsinagógában helyezték el. A helyi zsidó fiataloknak kellett segíteni nekik a csomagolásnál és szállításnál. Petrovabisztráról a felsővisói gettóba szállították őket. (MHFE I 704., 726.)


Miután Zsdenyovára gyűjtötték a környékbeli falvak, Kiscsorna, Nagyrosztoka, Oroszbukóc, Páskóc, Perekraszna, Serbóc zsidó családjait, a helyiekkel együtt lovas szekereken a munkácsi Kallus és Ösztereicher téglagyárban felállított gettóba vitték őket. A művelet során a helyi csendőrség emberségesen viselkedett, egy nappal előre figyelmeztették a helybélieket, hogy készüljenek fel az útra. (MHFE I 282.)


Megjelent az 1600/1944. M. E. számú rendelet, mely kötelezte a zsidókat vagyonuk bejelentésére április 30-ig a legközelebbi állami pénzügyi hivatalnál. Ugyanez a rendelet érvénytelennek minősített minden március 22. után kötött jogi tranzakciót, melyek zsidó tulajdonjogokat ruháztak át nem zsidókra, és az érintett vagyontárgyakat szintén be kellett jelenteni. Ezután a zsidók csak havi 1.000 pengőt vehettek ki bankból, zárolták a zsidók által bérelt széfeket stb. (MHFE I 50.; 600/1944 MELMT 25., 41.)


A Belügyi Közlöny közölte Endre László április 8-i államtitkári kinevezését. (MHFE I 41. vö. MELMT 40.)


A Magyarságban megjelent Baky László felhívása a zsidóellenes rendeletek megszegésének jelentésére. Részlet: „Akinek tudomására jut, hogy a zsidókérdésben kiadott rendeleteket bárki megszegi, kijátssza, vagy azok alól magát kivonja, tartsa hazafias kötelességének, hogy ezt a legközelebbi közbiztonsági szervnek (csendőrség, rendőrség) azonnal jelentse.” (MELMT 40-41.; NPHM I 519.)


A Gestapo elfogta Szentmiklóssy Andort, a külügyminisztérium politikai osztályának volt vezetőjét. (GMTR 94.)

Péter
darvastoth@gmail.com
No Comments

Post a Comment